Budapest

Budapest Magyarország legfejlettebb infrastruktúrájával büszkélkedhet. A város kiépített villamos-, troli-, busz- és metróhálózata hatékony összeköttetést biztosít Pest és Buda között. Pest megyében található Magyarország legnagyobb repülőtere, a Liszt Ferenc Repülőtér, amely számos európai nagyvárossal biztosít közvetlen kapcsolatot, továbbá a WizzAir légitársaság elsődleges székhelyének is számít.

Hegedűs Orsolya

Associate, MRICS, A Cushman & Wakefield Hungary üzletfejlesztési vezetője

Szakértői vélemény

Magyarország, különösen Budapest, stratégiai előnyeinek, köztük kiterjedt közlekedési hálózatának köszönhetően a közeli partvidék kedvelt célpontjává vált a kelet-közép-európai régióban. Az ország a régió egyik legsűrűbb autópálya hálózatával rendelkezik, amely jelentősen segíti az összeköttetést.
A város tömegközlekedési rendszere, mely magába foglalja a metróvonalakat, a buszokat, a villamosokat és a trolibuszokat napi szinten több mint egymillió ember utazását biztosítja. A metró, amely nem mellesleg Európa egyik legrégebbi metrójának számít, a közelmúltban esett át felújításon a hatékonyabb működés érdekében. Az ikonikus, sárga villamosvonalak, különösen a 4-es és a 6-os villamos vonala létfontosságú összeköttetést biztosítanak a lakónegyedek és a város üzleti részei között.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (BUD) kulcsfontosságú regionális központ, amely évente több mint 120 000 tonna áru szállításához járul hozzá. Az M0-ás körgyűrű hatékonyan irányítja a forgalmat, miközben a város a fenntarthatósági kezdeményezések részeként fejleszti a kerékpáros infrastruktúrát és a gyalogosövezeteket. Míg a Budapestet körbevevő gyorsforgalmi út, azaz az M0-ás körgyűrű jelentős segítséget nyújt a forgalom terelésében, a városon belül a biciklis és gyalogos infrastruktúra fejlesztése van középpontban, mint zöld kezdeményezés.
Budapest a városi szolgáltatások és az energiahatékonyság javítását célzó digitális megoldások bevezetésével igyekszik előmozdítani okos város projektjét. A tervek között szerepel a Duna-part felélénkítése parkokkal és zöld területekkel, valamint a kerékpározás népszerűsítése kerékpársávok kijelölésével és közbringarendszer kialakításával.
“A lakosság 34%-ának irodai foglalkoztatottságával Budapest a régió egyik legerősebb irodapiacát képviseli.”
A Váci úti irodafolyosó a legnagyobb irodai alpiacnak számít, amely számos külföldi bérlőt vonz, míg a Központi Üzleti Negyed (Central Business District – CBD) limitált számú, A osztályos irodaterülettel rendelkezik, ezzel a régió legkisebb alpiacának mondható. Érdemes továbbá kiemelni, a turizmus Budapest gazdasági fejlődésének egyik alappillére, és a magyar GDP 13%-át teszi ki.

Árvai Csaba

A Raben Trans European Hungary ügyvezető igazgatója

Szakértői vélemény

Magyarország logisztikai szempontból vezető helyet foglal el Európa térképén, köszönhetően központi földrajzi elhelyezkedésének és fejlett infrastruktúrájának, mely kiemelten vonzóvá teszi az országot külföldi befektetők számára is. Az ország stratégiai jelentőségét erősíti, hogy könnyű hozzáférést biztosít a kontinens minden részéhez, legyen szó Nyugat-Európa fejlett piacairól vagy a Balkán és Kelet-Európa növekvő gazdaságairól. A kiváló közlekedési hálózat, amely magában foglalja az autópályákat, vasúthálózatot, dunai vízi szállítást és nemzetközi repülőtereket, lehetővé teszi a gyors és hatékony áruszállítást. Az ország legerősebb és legjelentősebb gazdasági régiója egyértelműen Budapest és a fővárost magába foglaló központi régió, hiszen itt található a legnagyobb népesség, fejlett iroda- és közösségi közlekedési infrastruktúra, valamint kiváló logisztikai háttér.

A Közép-Magyarországi régió, különösen Budapest közvetlen környéke, az ország logisztikai központjaként kiemelkedő szerepet tölt be. A főváros nemcsak az ország gazdasági motorja, hanem a logisztikai vállalatok számára is ideális helyszín, mivel itt találkoznak a legfontosabb közlekedési útvonalak. Itt található az ország legnagyobb, nemzetközi repülőtere, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, valamint az észak-déli és kelet-nyugati irányú autópályák kereszteződése jelentős előnyt biztosít az áruszállításban. Ugyanitt található az összes jelentős vasútvonal, valamint Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai központja, a Budapesti Intermodális Logisztikai Központja, a BILK.

Az elmúlt években a központi régió jelentős fejlesztéseken esett át, különösen a raktározási és logisztikai parkok területén, amelyek a legkorszerűbb technológiákkal felszereltek. Emellett a fenntarthatóságot is előtérbe helyezik: az állam és az önkormányzatok támogatják az energiahatékony és környezetbarát megoldásokat, például az elektromos járművek és a megújuló energiát használó raktárak elterjedését. A közeljövőben a régió és az ország logisztikai szerepe még tovább fog erősödni, nem utolsósorban az európai piacra belépni kívánó cégek (mint például a kínai BYD autógyártó) hatására, akik szívesen választják Magyarországot beruházásaik helyszínéül, hiszen ezek a vállalatok fejlett logisztikai megoldásokat igényelnek és az ország számára is megtérülő jelenlétüket a kormány minden téren támogatja.

Szántó Tamara

Partner, MRICS, a Cushman & Wakefield irodabérbeadási részleg vezetője

Szakértői vélemény

Budapest irodapiaca erős felépülést mutatott a pandémia óta, 2023-ban az irodabérleti tranzakciók volumene 19%-kal nőtt, amíg ez a szám 2021-ben 10%, 2022-ben pedig csupán 7% volt. Ez ellentétben áll azzal, hogy az európai irodapiac jellemzően inkább visszaesett a távmunka lehetősége miatt. Bár az irodai kereslet növekedése biztató, jelenleg még mindig kissé elmarad a 10 éves átlagtól, ami arra utal, hogy az itthoni piac is alkalmazkodik az új munkavégzési trendekhez.

Budapest költséghatékonysága és stratégiai elhelyezkedése (különösen a közép-kelet-európai régióban) is hozzájárul az irodapiaci teljesítményéhez. A város meghatározó szerepet játszik az üzleti szolgáltató központok (BSC) szektorában, hiszen a Magyarországon található 201 központjának jelentős hányada itt működik, és több mint 1 millió embernek ad munkát. Az informatikai és pénzügyi szektor az irodai kereslet 72%-át teszi ki, és ezeken a területeken a térigény átértékelése során gyakori a hosszútávú szerződésújítás is. Az IKT-szektor pedig ma már a város legnagyobb iparágának számít, ami megerősíti Budapest szerepét a régióban, mint kulcsfontosságú innovációs központ. 2023-ban a város irodaterülete 103 000 m²-rel bővült, míg 2024-ben ez a szám várhatóan 105 000 m² lesz. A nettó kereslet azonban még mindig nem éri el a pandémia előtti szintet, magasan tartva az üresedési rátákat, különösen a régebbi épületek esetében.

A fenntartható, ESG-kompatibilis irodák iránti növekvő érdeklődés miatt a régebbi területek felújítása vagy újrahasznosítása egyre fontosabbá válik.
Jelenleg 445 000 m² irodaterület építése zajlik, melynek közel 80%-a saját használatra készül. A piac egyre inkább a meglévő terek modernizálására összpontosít, és háttérbe szorítva a hagyományos központokat, mint a Váci Korridor az új fejlesztéseket a központtól távolabb eső pesti és dél-budai területeken végzik. A prémium bérleti díjak továbbra is emelkedtek, ami az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) szabványoknak megfelelő irodák iránti növekvő igénynek köszönhető.

A vállalkozók több üzleti támogatást nyújtó intézmény segítségére is számíthatnak. Ezek az intézmények többek között gazdasági és kereskedelmi információval szolgálnak a nemzetközi piacról, a külföldi befektetők számára pedig tájékoztatást nyújtanak Magyarország üzleti feltételeiről és jogi előírásairól.

Fábián-Seremetyev Márk

Ügyvezető Asesor Consulting Kft.

Szakértői vélemény

Budapest közigazgatási támogatásait alapvetően két irányból érdemes szemlélni: az egyik azok az Európai Uniótól érkező források, amelyek kifejezetten Budapestet, mint várost fejlesztik. A másik irány, amikor ezeknek és az egyéb támogatásoknak köszönhetően a vállalkozások lehetőségei bővülnek.

A következőkben ezt a két területet mutatom be. Az első körbe tartoznak a TOP Plusz források, amelynek céljai a Budapest területén, a főváros integrált területi programjának a megvalósítása, ennek keretében a főváros élhetőségének javítása településfejlesztéssel, zöldfelületi infrastruktúra-fejlesztésekkel és humán fejlesztési programokkal. Ide tartoznak továbbá a szociális, egészségügyi, munkaerő-piaci és lakhatást segítő szolgáltatások és támogatások fejlesztése is. A második körbe már a konkrét, a budapesti vállalkozások által is elérhető források tartoznak, melynek egyik fontos eleme a digitalizáció. A DIMOP Plusz források egyik eleme az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás támogatása, amely hozzájárul a vállalkozások innovációs tevékenységének, digitális transzformációs folyamatának felgyorsításához, a közszolgáltatások digitalizációjának folytatásához.

Szintén ide tartozik a GINOP Plusz forrás, melynek célja a hazai gazdaság versenyképességének növelése a kkv-szektor ellenálló képességének erősítésével, a kutatásfejlesztési és innovációs ökoszisztéma fejlesztésével, a hazai munkavállalók alkalmazkodóképességének javításával, valamint a minőségi munkaerő biztosításával.
A fenti irányokhoz szorosan kapcsolódik az E-közigazgatás fejlesztése és a Digitális Állampolgárság intézménye. A program célja egy olyan modern, hatékony digitális állami ökoszisztéma kialakítása, amely az állampolgárok felhasználói élményét helyezi előtérbe. A program részeként az állami és piaci szervezetek számára szakaszosan elérhetővé válnak az állampolgárok ügyintézési feladatait megkönnyítő, egységes keretszolgáltatások és a Digitális Állampolgárság Szolgáltató tervezést támogató szolgáltatásai.
Véleményem szerint a különösen alacsony pontszámot (5.6/10) azért kapta ez a terület, mert az elmúlt két évben (2022-2023) akadoztak az európai uniós források, de jelenleg (2024Q3) az látszik, hogy az ezirányú támogatások megjelentek, a kapcsolódó fejlesztések elindultak.

Budapest a régió egyik legjelentősebb oktatási központja, több mint 125 000 felsőoktatásban tanuló hallgatóval, akik közül 21 000 külföldi. A város egyik legrangosabb intézménye az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), melyet rendszeresen sorolnak Közép-Európa legjobb egyetemei közé és különösen elismert bölcsészet-, természettudományi és társadalomtudományi területeken.
Számos egyetem rendelkezik üzleti együttműködésekre specializált szervezeti egységekkel. Az ELTE Innovációs Központ célja, hogy az egyetemes kutatási eredményeket piaci szinten is hasznosítsa. A Corvinus Egyetem pedig olyan nemzetközi akkreditációkkal büszkélkedhet, mint az Association to Advance Collegiate Schools of Business (AACSB) és a European Foundation for Management Development (EFMD), emellett tagja a Community of European Management Schools (CEMS) nemzetközi szervezetnek, amely tovább erősíti az egyetem hírnevét és kapcsolatait globális szinten.

Nagy Anita

Értékesítései vezető - Schönherz Iskolaszövetkezet

Szakértői vélemény

Budapest számos nemzetközileg is elismert egyetemnek ad otthont, amelyek magas színvonalú képzéseket kínálnak különösen az orvosi, mérnöki és informatikai területeken. Az oktatás színvonala mellett a megfizethető tandíjak és a viszonylag alacsony megélhetési költségek is vonzóvá teszik Budapestet a külföldi diákok számára, így évente több ezer nemzetközi hallgató választja tanulmányai helyszínéül a magyar fővárost.Az itt tanuló külföldi egyetemisták értékes, mégis kihasználatlan munkaerőforrást jelentenek, mivel a nyelvi korlátok miatt sokuk számára igen nehéz a magyar munkaerőpiacon való elhelyezkedés. A nemzetközi vállalatok és innovatív startupok számára viszont ezek a tehetségek nemcsak megoldást jelentenek a szakemberhiányra, hanem versenyelőnyt is biztosítanak a globális piacon.

A Schönherz Iskolaszövetkezet közel harminc éve támogatja gyakornoki és elhelyezkedési programjaival a magyarul nem beszélő hallgatók integrációját: összeköti őket a munkaerőpiaccal, gyakornoki és kezdő pozíciókhoz juttatva őket, hogy Budapest ne csak oktatási központként legyen jelentős, hanem kiaknázatlan munkaerőpiaci potenciáljával is támogassa a nemzetközi befektetéseket, elősegítve a város gazdasági növekedését.

A szövetkezet tapasztalatai alapján mérnöki szakterületen kiemelkedő a foglalkoztatottsági arány: a villamos-, gépész-, építő- és építészmérnök végzettséggel rendelkező fiatalok szinte azonnal el tudnak helyezkedni. Ez a mérnökinformatikus és gazdasági szakos hallgatókról is nagy számban elmondható, gyakran már gyakornoki éveik alatt is meghatározó pozíciókat töltenek be a cégeknél, melyek többsége hosszú távon biztosít számukra munkalehetőségeket.

Azok a diákok pedig, akik már tanulmányaik során releváns szakmai tapasztalatot szereznek, sokkal nagyobb eséllyel maradnak hosszú távon az adott cégnél lediplomázásuk után is. Ez pedig az üzleti döntéshozóknak is értékes információ: Budapest nem csak képzett, de lojális munkaerőt kínál.

Tüzes Imre

A Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója

Szakértői vélemény

Magyarországra jellemző centralizáltság a munkaerőpiac működésében is tetten érhető: jelenleg a gazdaságilag aktív lakosságának 18,7%-a a fővárosban él (919 200 fő)[1]. Mivel a képzett magyar munkaerő jelentős hányada és az ország legintenzívebb álláspiaca is Budapesten található, a munkáltatóknak számolniuk kell a minőségi jelöltekért zajló folyamatos versennyel.Az ország leglátogatottabb állásportálján, a Profession.hu felületén 2024 első három negyedévében meghirdetett állások közül minden második (48%) budapesti lokációjú munkavégzésre vonatkozik.

E tekintetben a jövőben sem várható változás, ugyanis a szeptemberi felmérésünk alapján a fővárosi munkaadók több, mint fele számol a foglalkoztatotti létszám bővülésével 2025-ben, míg ez az arány Nyugat-Magyarországon csak 38%, Kelet-Magyarországon pedig 35%. A Magyarországon élő külföldi munkavállalók is sokkal inkább keresik a fővárosi lehetőségeket: a hivatalos adatok alapján az itt élő több mint 120 000 fő háromnegyede Budapesten dolgozik.

Az idei évben a fővárosi szellemi munkák 13,5%-át pénzügy/könyvelés, 11,4%-át adminisztrációs, 10%-át – értékesítés/kereskedelem, 7%-át pedig IT programozás, fejlesztés kategóriában hirdették meg. A 2024 nyarán végzett reprezentatív felmérésünkből kiderült, hogy a munkahely közelsége komoly prioritás álláskereséskor: a többséggel (64%) előfordult már, hogy egy lehetőséget a távolság miatt nem pályázott meg. Ez a hozzáállás még jellemzőbb a budapestiekre (71%) és a 18-29 évesekre (79%). Az is fontos szempont lehet az ingázás vállalása szempontjából, hogy az utazási költségekhez hazánkban a munkavállalók 57%-ának járul hozzá a munkaadója.

A munkabérek tekintetében is kimagaslik Budapest: országon belül jelentős eltérés tapasztalható az átlagkeresetekben. A KSH elemzése rámutat, hogy míg a fővárosban a havi átlag nettó bér meghaladja az 500 000 forintot, addig vidéken csupán három vármegyében éri el a 400 000 forintot, az ország többi részén pedig ennél is alacsonyabb az átlagfizetés.
A magyar főváros nemzetközi háttérrel rendelkező munkáltatóknak is kedvező helyszín, hiszen az önéletrajz-adatbázisban aktív profillal rendelkező budapesti álláskeresők 85,7%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, elsősorban az angolt (91,5%), amelyet a német (27%), a francia (5,5%), a spanyol (4,8%) majd az olasz (4%) követ.

Az fDi Intelligence „A jövő európai városai és régiói 2024” rangsora szerint Budapest a költséghatékonyság terén a 8. helyen áll Európában, megelőzve olyan városokat, mint Prága és Zágráb. Hasonlóképpen, a Site Selection Magazine “Global Best to Invest” rangsorában a főváros a kelet-európai és közép-ázsiai régióban Isztambul és Varsó után a harmadik helyen végzett.

Ez a siker nagymértékben köszönhető annak, hogy Magyarország 2023-ban megduplázta a külföldi közvetlentőke beruházásának előző éves rekordját, megerősítve Budapest versenyképességét és vonzerejét a nemzetközi befektetési piacon.

Lisiecki Tomasz

A TriGranit vezérigazgatója

Szakértői vélemény

A KKE-régióban közel 30 éve működő ingatlanfejlesztő cég, azaz a TriGranit vezérigazgatójaként úgy gondolom, hogy a magyar ingatlanpiac jövője a multinacionális cégeken, a fenntarthatóságon és a nemzetközi együttműködéseken múlik. A multinacionális vállalatok jelenléte fokozza a korszerű irodák, üzlethelyiségek és lakások iránti keresletet, és elősegíti a nemzetközi befektetések beáramlását.

A fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a környezetbarát működés ma már alapvető követelmény lett a vállalatok számára, különösen az EU Taxonómia kritériumainak betartása.
Budapest kereskedelmi ingatlanpiaca várhatóan 2025-ben is tartogat nehézségeket, bár néhány szegmenset illetően mérsékelt javulásra lehet számítani. A 2023-as évben az irodák és ipari területek kihasználatlansági rátája jelentősen magas volt. Ez az érték az új beruházások által létrehozott kínálat miatt idén tovább emelkedhet, különösen, ha a kereslet nem tart lépést a piaccal, így túlkínálatot eredményezhet.

A megemelkedett hozamok, a magas finanszírozási költségek és a visszaesett bérleti piac következtében a beruházások 2023-ban mélyrepülésbe kezdtek. Bár 2025-re remélhető némi stabilizáció, a befektetői bizalom helyreállításához gazdasági javulásra lehet szükség. A gazdaság és a belföldi kereslet növekedésével a turizmus által fellendített szállodaipar is tovább erősödhet. A kiskereskedelmi szektor szintén javulhat, ahogy az infláció mérséklődik, és a fogyasztói bizalom erősödik, ami további keresletet generálhat az üzlethelyiségek iránt.
Az ipari-logisztikai szektor hosszú távú növekedését a külföldi beruházások és a kapacitásbővítések ösztönözhetik. Ugyanakkor 2025-re túlkínálat akadályozhatja a piac egyensúlyát.

Míg a prémium irodák hozamai emelkednek, a tőkeértékek csökkenő tendenciát mutatnak. Budapesten az új irodahelyiségek korlátozott kínálata csökkentheti az új épületek üresedési rátáját. Ha azonban a kereslet és a finanszírozási feltételek nem javulnak, az a hozamok további növekedéséhez, és az értékek további csökkenéséhez vezethet, megnehezítve a befektetők számára a kívánt megtérülés elérését.

Budapest ideális város azok számára, akik izgalmas és dinamikus életstílust keresnek. Ez a város a történelmi báj és a fiatalos energia kombinációja, a pezsgő kulturális élet és sportesemények széles skálájának ad helyet. Európa keleti és nyugati részének találkozási pontjaként gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, amely a hagyományok, gasztronómia és művészetek egyedi ötvözetét kínálja. Kulturális gazdagsága és modern üzleti potenciálja teszi Budapestet egy lenyűgöző úti céllá, ahol a történelem és a modern élet harmóniában tud érvényesülni.

Adatok a város turizmusáról és kulturális fejlődéséről:

• 5.4 millió turista évente – melyből 84% külföldi
• 342 turisztikai szálláshely
• 271 hotel Pest Vármegyében, melyből 218 hotel budapesti
• Több, mint 93 múzeum
• 250 park, tér és zöldövezet
• 861 hektárnyi zöldövezet